Prológus

"...Mindenki okkal lép be az életünkbe,de utána már mi rendelkezünk a joggal,

hogy eldöntsük ki marad,s ki megy.."

Minden olyan gyorsan történt. Egyik percről a másikra,miközben én alig fogtam fel mi is történik velem. Nehéz volt,de nem csak nekem..A környezetemnek is. Neki is! Talán Neki volt a legnehezebb. 

Hiszen,ha józanul gondolkodik az ember rá jön,hogy az életben nem minden úgy történik,ahogy azt szeretné,s bizony néha el kell vesztenie olyan embereket akiket soha nem akart. Akiket magához akart láncolni egy életre,annyira fontosak voltak számára. A többség ezt azzal magyarázza,hogy biztos semmi jelentősége nem volt az életedbe.. Csak jött és ment. 

Pedig ez nem így van.Az én elmém mást diktál.Nem adja fel ilyen könnyen,hiszen mindenki okkal lép be az ember életébe,de utána már mi rendelkezünk a joggal,hogy eldöntsük ki marad,s ki megy..
Én is döntöttem erről,mégpedig úgy hogy Őt továbbra is az életem részeként szeretném tudni.De nem volt mit tenni..
Minden jel arra utalt,hogy Én nem voltam más a szemében mint egy nyári kaland..egy nyári szerelem...